Divatos házi kedvenc a vadászgörény
Manapság egyre többen tartanak kedvencként vadászgörényt (Mustela putorius furo). Ez a menyétfélék családjába tartozó kis ragadozó állat jól alkalmazkodik a család életéhez, a lakás körülményeihez, könnyen tartható, igazi társsá, a család kedvencévé válhat. Érdekes, hogy a kutya és a macska mellett a görény az egyetlen háziasított ragadozó állatfaj. Azt hihetnénk, hogy a görények csak mostanában váltak az ember társává, azonban háziasításuk már időszámításunk előtt megkezdődött. Sőt a középkorban népszerűbbek voltak, mint a macskák. A háziasítás során megszűnt az emberektől való félelme.
A görényt elsősorban azért háziasították, mert a házak körüli káros rágcsálókat (egerek, patkányok, pockok) megfogták, megvédve ezzel az élelmiszerraktárakat. Mostanában is használnak vadászati célra görényeket, de az állomány egészét nézve többségben vannak a kedvtelésből tartott vadászgörények. Vadászatra való alkalmasságukat főként annak köszönhetik, hogy vékony, hajlékony testükkel, izmos lábaikkal még a föld alatti üregekbe is könnyedén bejutnak. A vadászgörények alkalmasak a nyulak vadászására is. Ezt kihasználva a római csapatok hozták be Európába, hogy a katonáknak segítsenek a nyulakat elejteni.
A vadászgörények háziasításának pontos helyét és idejét homály fedi. Többféle nézet él, de az biztos, hogy a görénytől származik. Vadon élő példányokat most is találhatunk még Olaszországban (Szicília, Szardínia) és Új-Zélandon is.
Mint házi kedvencek Amerikában a legnépszerűbbek, de a világ többi részén is egyre inkább terjednek.
Ezeket a kisállatokat többféle szőrhosszban (rövid, félangóra, angóra) és sokféle színváltozatban tenyésztik, közel 30 színváltozatuk ismert. Legelterjedtebbek a vadas színű egyedek, melyek a legjobban hasonlítanak a vadon élő rokonaikhoz. A hímek testméretei jóval nagyobbak a nőstényekénél. A hímek 35-45 cm hosszúak, farkuk hossza 15-20 cm, súlyuk 1-2 kg. A nőstények 30-35 cm hosszúak, farkuk is rövidebb 10-15 cm-esek, súlyuk 0.5-1 kg. Télen súlyuk megnövekszik a zsírtartalékok lerakódása miatt. Emiatt magasabb energiatartalmú táplálékra van szükségük a téli, hideg időszakokban. Hallásuk, szaglásuk kiváló, azonban látásuk kevésbé fejlett. Éjszakai állatok lévén logikus is, hogy a sötétben is jól hasznosítható érzékszerveik (szaglás, hallás) fejlődtek ki a legtökéletesebben.
A vadászgörényeknél - hasonlóan a többi ragadozóhoz - is megtalálhatjuk a végbélnyílás közelében a bűzmirigyeket. Az állat vészhelyzetben a végbéltáji izmok összeszorításával kellemetlen, bűzös váladékot présel ki. Emiatt sokan tartják a görényeket büdösnek, és ez sokakból ellenérzéseket vált ki ezzel az állatfajjal szemben. Az igazság az, hogy csak nagyon ritkán üríti a görény a bűzmirigyét, enyhe pézsmaszagon kívül egyébként nem érezni különösebb szagát az állatnak. Bár igazából nem indokolt, mégis sokan műtéti úton eltávolíttatják a bűzmirigyeket, megelőzve ezzel a bűz okozta kellemetlenségeket.
Amennyiben vadászgörényt szeretnénk tartani, fontos tudni, hogy foglalkozást igényelnek, és nem kevés anyagi ráfordításra is szükség lesz (ketrec, oltások stb.). A vadászgörények sok mindenre megtaníthatóak, nagyon fogékony állatok. Nem egyszer látni például pórázon sétáltatott példányokat, amelyek jól alkalmazkodtak a városi, nyüzsgő élethez. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy ezek az állatok ragadozók. Ezek a szelíd vadászgörények leginkább csak játékból harapnak, a támadás nem jellemző rájuk. Mégis kicsi gyerek mellé nem igazán javasolható, hiszen éles fogaival azért komoly sérüléseket okozhat. Harapás esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!
Vadászgörény vásárlása előtt feltétlenül tájékozódjunk a faj igényeiről (tartási körülményeiről, optimális táplálásáról, egészségügyi ellátásáról). A leghasználhatóbb információkhoz akkor juthatunk, ha szakember (tenyésztő, állatorvos) segítségét kérjük. Ha módunkban áll kérdezzünk meg egy gyakorlott görénytartót is, aki praktikus tanácsokat adhat a vadászgörények tartásával kapcsolatban.
Sok hasznos tanácsot és érdekességet találhattok a www.gorke.hu weboldalon, illetve Dér Zoltán: A vadászgörény című könyvében is! További témák:



